A Magyar Királyi Honvédség hívójel-hívónév rendszeréről szó szerint semmiféle, a közember számára szabadon elérhető anyag nem született az elmúlt hetven esztendőben. A hallgatás persze bizonyos szempontból érthető: 1945. után nem volt tanácsos e kérdést feszegetni, 1949-től pedig a szovjet módszerre álltunk át. Mire elérkezett 1989-90, az alapanyagok elvesztek, így korunkra a C-1, C-2 és C-3 vagy a „00 kontyos” nem mond senkinek semmit. Pedig nagyon izgalmas lenne, ha tudnánk, hogy az a kevés távirat, ami a Hadilevéltárban megmaradt, milyen logika mentén keletkezett. Az alábbi írás egy eredeti dokumentum alapján tör be a rendszerbe. Kép nem nagyon lesz, s szöveg sem sok – ellenben amit adunk, az teljesen unikát. A cikk végén öt link található, amelyek a nagyméretú fotókra nyitnak ablakot. Egy kérésünk van csupán: ha idézed, hivatkozz ránk – ez ugyanis a tisztesség minimuma.

Ezt bizony soha nem használták föl! Pedig igény biztos lett volna rá…

E sorok írója a minap apró füzetet kapott édesanyjától. A dokumentumot valójában nem ő, hanem a gyerekkori barátnőjének, Verának a férje, György lelte, s ő adta ajándékba nekem. A címe nem sokat mutat: Hívójelek, hívónevek rádióállomások részére. A szürke fedeles füzethez tartozik egy zseb, amelyben egy lapocska pihen – az alján pedig egy megjegyzés: C1 rejtjelezés.
Ez már önmagában elgondolkodtató, hiszen a Magyar Királyi Honvédség rejtjelezéséről (nyilvánosan) semmi nem maradt meg, s az a három sovány, egy örökségben véletlenül felfedezett mondat, amely rést nyit a kérdésre sem ad rengeteg támpontot. A C-ről viszont saját kutatásaink alapján kijelenthetjük, az a Crypto-1-es eljárást takarja. Ezen túl még kettő létezett, a C-2 és a C-3 – amelyből a másodikat e sorok jegyzőjének két hét munkával sikerült feltörni. (Erről hamarosan külön cikkben számolunk be.)

Visszakanyarodva a füzetre, az egy-egy sárga, zöld, kék, barna és piros színnel jelölt táblázatot tartalmaz. Mint a tudnivalókból kiderül, mindig azt a színt kell használni, amelyet a parancsnokság elrendelt.
A színeken belül a táblázatok számozása (a római) I-től V-ig terjed. Minden táblázat tíz oszlopot tartalmaz (1-től 0-ig), mindegyikben tíz csonka hívójellel és hívónévvel egy-egy forgalmi kör részére. A táblázatok fölött lévő betűk (nevek) a csonka hívójelek kiegészítésére szolgálnak.

Valahogy így néz ki:

Mi ez a katyvasz?! 🙂

Hogyan kell használni? Az állomások hívójelének, illetve hívónevének meghatározásához a használandó hívójel táblázat színét, a hullámfolyószámot, az ehhez csatlakozó betűt és római számot kell tudni – valamint azt, hogy a forgalmi kör meghatározását elrendelő intézkedésekben az egyes állomások hányadik helyre vannak besorolva. Fontos megjegyezni, a MKH-nél a rádiókat nem frekvenciában, hanem hullámfolyószámban skálázták be. Azaz ha valaki az R/1-el akart kommunikálni egy R/2-es készülékkel, akkor mindössze három közös számon tudtak csak beszélni – azaz ennyi volt az átfedés a két skála között.

De elég az elméleti dumából, lássunk egy konkrét példát!

A parancsnok a barna szín mellett határoz.
A forgalmi kör hulláma 178 b I.
A forgalmi kört pedig eképpen határozta meg:

A sorban az

1. 4. gyalogezred
2. üres
3. 5. gyalogezred
4. üres
5. üres
6. üres
7. üres
8. 2. dandár parancsnokság

Felütjük a barna oldalt. Utána megnézzük, hogy a hullámfolyószám mögött milyen római szám áll. A hullámfolyószám utolsó számjegyével (8) meghatározott függőleges oszlopból az állomások besorolási helyének (azaz 1. 3. 8.) megfelelő csonka hívójeleket és hívóneveket kiírjuk egy celluloid lapra.

Ott a megfejtés, csak ki kell keresni! 🙂

Tehát az

1. 4. gy. e. csonka hívójele 5g míg a hívóneve karós …
3. 5. gy. e. csonka hívójele 6ä míg a hívóneve nyájas …
8. 2. dd. pskg. csonka hívójele 15 míg a hívóneve nyúzó …

Ezt követően az eredeti parancsban szereplő hullámfolyószám utáni kisbetű (b) és a táblázat feletti kiegészítőből a b-betűnek megfelelő névvel (esetünkben Bálint) kiegészítjük a forgalmi kör első állomásának hívójelét és hívónevét.

Azaz a 4. gy. e. jele: 5gb – karós Bálint lesz.

A többi állomás hívójelének meghatározásához is a táblázat feletti kiegészítőket használjuk fel olyformán, hogy a hullámfolyószámhoz csatlakozó betűtől („b”) kiindulva annyi betűt hagyunk ki, amennyit a csatlakozó római szám (I.) mutat – vagyis egyet. Tehát ez esetben a következő állomás hívójelét a „ch”-val (Csongor) egészítjük ki.

Azaz az 5. gy. e. jele 6äch – nyájas Csongor lesz.

Az ez után következő állomás csonka hívójelének kiegészítője folytatólagosan a ch-ból kiindulva és egyet (emlékezzünk a római I-re!) kihagyva az „é” lesz. Ha lenne még állomás, akkor mindig egyet kihagyva az „é”-ből indulnánk ki.

Azaz a 2. dd. pksg. jele 15é – nyúzó Élet lesz.

Ha esetleg a sok állomás miatt a felső táblázat végére érnénk, akkor a kiegészítést elölről kell folytatnunk.

És hogy értsük, adunk még egy ilyen példát is.

Elrendelt szín: zöld
Forgalmi kör folyószáma: 381 u IV.

Forgalmi kör:

1. üres
2. 3. gy. e.
3. üres
4. üres
5. 2. dd. pksg
6. üres
7. 4. gy. e.

Azaz
3. gy. e. gdu – őriző Ugar
2. dd pskg. őzy – kényes Ypszilon
4. gy. e. aéb – kedélyes Bálint

Kedélyes Bálint

… és gödrös Zalán. 🙂

Ugye, nem is volt annyira bonyolult?
Ha van otthon eredeti háború előtti táviratod, ne habozz elküldeni nekünk a fényképét. Lehetőleg nagyban szkennelve, mert kitesszük.

És zárásként a képek igazán nagy méretben:

 

https://postimg.org/image/hsvt2ilmx/

https://postimg.org/image/ijoj8ao09/

https://postimg.org/image/njlzg8tmx/

https://postimg.org/image/uo3spa0w9/

https://postimg.org/image/tac5tz1mx/

Baráti 73!

HA5CBM Miklós
Military Szakosztály