Nekem nincs mit szégyellni, emelt fővel hagyhatom abba, amit harminchárom esztendőn át becsülettel csináltam, csináltunk” – Rózsa Dezső, HG0EK

“Nincs bennem semmi sértődés vagy harag, egyszerűen rettenetesen elfáradtam és elkoptam egészségügyileg. Egy ideig abban bíztam, reménykedtem, hogy lesz olyan ember, amatőr, aki felemeli a letett zászlót, a Hajdú QTC-t, de be kellett látnom, ezt ilyen gyakorisággal, ilyen mélységben és méltó módon nem képes – vagy akarja – senki tovább vinni. Abban, hogy ez a harminchárom év olyan sikeres volt amilyen, rengeteg ember munkája fekszik. A nevek és a hívójelek ismertek, s ha valakit kihagyok, esetleg joggal megbántódik – épp ezért csak egy amatőrtársat említek, HA2MN Tibort, aki úgy húzott le a csapat mellett tizenöt esztendőt, hogy személyesen nem is ismertem meg eddig. Ez a mélyen, szívből jövően tiszteletre méltó és végtelenül önzetlen hozzáállás a többiekre is jellemző volt, s amikor az utolsó adás lement, a szememből kifakadó könnycseppek az összes volt és jelenlegi kollégám emlékére gördültek le az arcomon. Köszönöm mindenkinek, aki támogatott – akik pedig gáncsoltak, azok egy szót sem érdemelnek.”